Stratégia alkotás

Letölthető anyag: A Stratégiai Kutatási Terv társadalmi vitára bocsátott verziója »

A Stratégiai Kutatási Terv (STK) elkészítésének módszertana

A Stratégiai Kutatási Terv előkészítésének fontos pillére volt az a módszer, melyet a stratégiaalkotás kezdeti stádiumában alkalmaztunk. Ez a módszer nem csak a magyar halgazdálkodás, de még a hazai mezőgazdaság területén is viszonylag új metódusnak számított, ellenben a pl. a pénzügyi vagy kereskedelmi szektorral, ahol is a workshop jellegű információ szerzés a fejlődés mindennapos eszközének tekinthető. Eddig jellemző volt az ágazat egészére az egyoldalú szakmai kommunikáció vagy a vezetők egy kis csoportjának „egyoldalú” döntéseinek kivitelezése. Ezek a folyamatok nem tették lehetővé a különböző szinten az ágazatban/ágazattal érintettek véleménynyilvánítását, illetve együttgondolkodását. Véleményünk szerint azonban vannak olyan helyzetek, amikor nem egyoldalú információ átadást kell megvalósítani, hanem egy adott munkacsoport véleményére, tapasztalásaira, meglátásaira építve, ezeket továbbgondolva, integrálva, szintézisbe foglalva kell valami újat, többet, előbbre mutatót, csoport vagy szervezeti szintűt, egészen egyszerűen hatékonyabbat alkotni.
Törekedtünk a piaci szereplők közötti érdekviszonyok feltárására, és a szakmai alapokon is hasonló módon szerveződő érdekcsoportokat négy workshop keretén belül szólítottuk meg (+1 workshop, ami a konklúziók levonására szolgált)
(1. ábra).

1. ábra A hazai halgazdálkodási ágazat érdekcsoportjai és kapcsolathálózata

Szintén kiemelt jelentőséget szenteltünk annak, hogy ezeket a szakmai brainstroming jellegű összejöveteleket, ne egy az ágazatban érintett és az ágazat által jól ismert vezető szereplő moderálja (aki egyébként esetlegesen jó retorikai képességekkel rendelkezik), hanem egy erre specializálódott, az ágazattól teljesen független tanácsadó cég, a Szinergia Kft. vezette a műhelymunkákat. Ilyen módon nem egy a moderátor által képviselt irányvonal mentén történt a párbeszéd, hanem a Szinergia Kft. által képviselt „külső szem” moderálása alapján minden megközelítés, probléma és észrevétel napvilágot láthatott. Összességében úgy véltük, hogy ehhez a folyamathoz már nem elegendő a profi prezentációs készség, ide már szükséges a csoportfolyamatok ismerete is, a csoportvélemények feltérképezéséhez, felszínre hozásához szükséges technikák alkalmazása, a csoporttagok megnyílásának és aktivitásának ösztönzése, valamint az így felszínre került információk hasznosításának képessége egy együttgondolkodáson alapuló csoportszintű alkotói folyamatban.

A workshopok megkezdése előtt azonosítanunk kellett az ágazat szereplőit (2. ábra):

1. Termelő: árbevétele van az ágazatból,
2. Kereskedő: áruként forgalmazza a halterméket, vagy termelő eszközt árul,
3. Feldolgozó: haltermék előállító, hazai és import halakból egyaránt,
4. K+F: Kutatóintézetek, egyetemek,
5. Oktatás: jelenleg csak felsőoktatás van, középfokú nincs,
6. Ágazati irányítás: FVM, MVH, érdekképviselet, szakhatóságok is (ÁNTSZ, OÉTI, stb.),
7. Fogyasztók: lakosság, vendéglátás és közétkeztetés.

2. ábra Az STK kialakításának információs csatornája

Az STK kialakítása

Az egyes workshopok résztvevői által kialakított egységes SWOT analízisek és üzenetek alapján a Platform Tudományos Tanácsadó Testülete (TTT) harmonizálta, szinergizálta az ágazatban rejlő erősségek, lehetőségek, gyengeségek és veszélyek összességét. Megalapozva ezzel a potenciálisan követhető stratégiai fókuszpontokat. Ezt követően az a Testület az elkészült Stratégiai Tervet a halgazdálkodási ágazat és az ágazatot érintő egyéb (környezetvédelmi, állategészségügyi, vízügyi hatóságok) szereplők társadalmi véleményezésére bocsátotta. A visszacsatolt véleményeket és hozzászólásokat a TTT beépítette a végleges Stratégia anyagába.